Ukrajna válság: összefoglaló és magyarázó

Hogyan válik az ukrán válság az EU-ban?

2014. szeptember 12-én Ukrajna jóváhagyta az EU és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodást. Az üzlet megszünteti az exportvámokat. Egyetértett azzal, hogy évente késlelteti a végrehajtását, hogy elkerülje az oroszországi energiaügyi szankciókat és még a támadást is. Ukrajna Poroshenko elnök meg akarta hagyni a tűzszünetet. A NATO nem védte meg Ukrajnát, mivel nem tagja. (Forrás: "Az EU-ügylet elindítja a holtjátékot Kijevben", The Wall Street Journal, szeptember 15, 2014.)

2016. április 7-én egy holland népszavazás elutasította az ügyletet. Nem volt kötelező, mivel a holland parlament már ratifikálta az ügyletet. De ez azt jelenti, hogy csökken az önbizalom az EU-ban. (Forrás: "Hollandia visszautasítja az EU-Ukrajna Dealt", BBC, 2016. április 7. "Európa várja a holland szavazást az ukrán paktumról", The Wall Street Journal, 2016. április 5.)

Magyarázat

Mindkét fél követi Vladimir Putyin elnök hétpontos tervét. Kelet-ukrán lázadók számára időt ad a csoportosításra. Nagyon valószínűtlen, hogy Ukrajna legyőzi az orosz fegyveres szeparatistákat. Valószínűbb, hogy a keleti Ukrajna inkább igazodik Moszkvához, még akkor is, ha nem fog elszakadni. (Forrás: "Putin közzéteszi a 7 pontos tervet", The New York Times, szeptember 3, 2014.)

A hónap elején a NATO kiderült, hogy az oroszok Ukrajna keleti határait betörtek. Az EU sürgősségi ülése további szankciókkal egészítette ki Oroszország olaj- és bankszektorát.

Ez röviddel azután következett be, miután Oroszország teherautókat szállított át a határon. Az orosz orosz lázadók által tartott ukrán keleti városok segítettek. De ezek közül több teherautó engedély nélkül lépett be. Néhány nappal később Ukrajna arról számolt be, hogy több katonai járművek közel vannak az orosz határhoz az Azov kikötőjében.

Azt állította, hogy Oroszország új láncot teremtett a lázadók számára. Oroszország is szeretett volna földet elérni Dél-Ukrajnán keresztül. Rövidebb utat keresett Krím felé.

Ukrajna elpusztította az orosz katonai járművek konvojját is. A lázadóknak fegyvert hoztak. Ez volt az első alkalom, hogy Ukrajna közvetlenül támadta meg az orosz erőket. (Forrás: "Az ukrán erők megsemmisítik az orosz katonai járműveket", The Washington Post, augusztus 15, 2014.)

Júliusban Oroszország felépítette katonai erejét a határon. 19 000-21 000 katona, 14 fejlett légvédelmi rakétaegység és 30 tüzérségi elem volt. Ez egy olyan harci erő volt, amely egy pillanatra észrevehette volna a támadást Kelet-Ukrajnában. Oroszország már elindított rakétákat a határon az ukrán lázadók támogatására. (Forrás: "A felépítés teszi Oroszországot a csata készen áll Ukrajna számára", The New York Times, augusztus 5., 2014.)

Putyin válaszolt a február 23-as megdöntésére szövetségese Viktor Janukovics. Az ukrán parlament pro-nyugati frakciója átvette a kormányt. Új választásokat hozott létre 2014. május 25-én. Telepítette Oleksandr Turchynovot az ország ideiglenes vezetőjeként.

A válság azért történt, mert Janukovics rosszul kezelte a költségvetést. Kényszerítette Ukrajnát, hogy pénzügyi segítséget kérjen.

Először is felszólította az EU-t, majd Oroszországot. A politikai zavargások ezen a ponton történtek. Azok, akik közelebb akarnak lenni az EU-val szemben, kifogásolják, amikor ezt a megoldást elhagyták. Oroszország katonai sztrájkja támogatta Janukovics visszatérését Kijevbe és szorosabb kapcsolatokat Oroszországgal.

Szankciók Oroszország ellen

Az Egyesült Államok és az EU 2014. július 29-én kiterjesztették Oroszországgal szembeni szankcióikat. Meg akarták győzni Putyit, hogy hagyja abba az ország felbomlására törekvő kelet-ukránok támogatását. Az Egyesült Államoknak bizonyíték volt arra, hogy Oroszország szállított szeparatistákat, akik július 17-én lelőtték a Malaysia Airlines kereskedelmi jetját Kelet-Ukrajnában, és 298 embert gyilkoltak meg.

A szankciók súlyosan korlátozzák a hat legnagyobb orosz bank azon képességét, hogy közép- és hosszú távú finanszírozást szerezzenek Európából. Az Egyesült Államok ugyancsak korlátozta a technológiai exportot Oroszország mélytengeri sarkvidéki part menti vagy palagázolajtermelésére.

Oroszországot már kivonták a Nyolcak csoportjából .

Az Egyesült Államok szankciói miatt a BP aggódik a nyeresége miatt. A Bank of America 40 százalékkal csökkentette Oroszországgal szembeni kitettségét. A Boeing és az United Technologies megkezdte a titán megkötését. Oroszország VSMPO a világ legnagyobb gyártója ennek a ritka fémnek.

Ennek megfelelően Oroszország betiltotta az amerikai és az európai élelmiszerek behozatalát egy évre. Ez magában foglalta az amerikai baromfitermékek 300 millió dollárt.

A szankciókat követően a külföldi közvetlen befektetések Oroszországban 75 milliárd dollárral csökkentek. Ez az ország bruttó hazai termékének nagyjából 4% -a. A tőzsde 20 százalékkal zuhant. A valuta, a rubel, esett vissza. Az infláció kiteljesedéséhez az orosz központi bank emelte a kamatlábakat (Forrás: "Oroszország gazdasága", The Economist, 2014. május 3.)

Szankciók okozta az oroszországi recessziót

A Nemzetközi Valutaalap csökkentette 2014-es növekedési előrejelzését Oroszország számára 3,8 százalékról 0,2 százalékra. Annak ellenére, hogy Putyin továbbra is otthonosan népszerű, ezek a szankciók sújtják az ország gazdaságát. (Forrás: Wall Street Journal, USA, az EU jelentősen kiterjeszti a szankciókat, 2014. július 30.)

Sok oroszországi kisebb ország aggódik amiatt, hogy ha Ukrajnának esik, akkor a következő helyet foglalják el. Az EU nem valószínű, hogy megvédi őket, mivel Oroszország fele gázról van szó. Számos európai vállalkozás nyereséges tevékenységet folytat Oroszországban. Mások szimpatizálnak Putyinnel, aki védi az orosz határokat a NATO részéről történő beavatkozástól.

Miért van Ukrajna olyan fontos Putyin számára?

Putyin Ukrajna elleni küzdelme növelte népszerűségét 80 százalékra. Ez a támogatás erősödött, amikor Oroszország 2014 áprilisára kiterjesztette az Ukrajnával szembeni tapadást. Támogatta a helyi lázadókat, akik átvették a városházaikat és a rendőrségeket keleten. Ez a terület olyan etnikai oroszok otthona, akik nem akarnak az EU részévé válni. De az oroszokat 50 évvel ezelőtt Joseph Stalin költötte el, hogy megerősítse a szovjet köztársaságot a környéken. (Forrás: "Ukrajna válság: mi történik hol?" BBC, 2014. április 14.)

Ez követi a márciusi krími félsziget Oroszország általi csatolását. Oroszország azt állította, hogy védelmet nyújtott a kikötői hozzáféréssel a Fekete-tengerhez. Putyin becslése szerint 2020-ra 20 milliárd dollárba kerülne Oroszországba, hogy integrálják a területet. Ukrajna két év alatt tervezte Krím földgáztartalékainak fejlesztését partnerségben az amerikai vállalatokkal. Ha Ukrajna ezt tette volna, akkor Oroszország elveszítette az egyik legnagyobb ügyfelét.

De az annexáció aggodalmát fejezi ki 260 000 muszlim tatárral Krímben. Etnikai tisztogatásnak vetették alá a szovjet uralom alatt. Közép-Ázsiába költöztek, ahol a fele meghal. A krími tatárok békésen támogatták az orosz narancsos forradalmat. (Forrás: "A krím-tatárok megpróbálják tartani a békés ellenállást" - A Wall Street Journal, 2013. március 11. "Interjú Saakaashvili egykori grúz elnökkel", Fox Business News, 2014. március 4.)

Oroszország egyike azon feltörekvő piacoknak, amelyek 2014-ben válsághelyzetbe kerültek. A forex kereskedők elengedték ezeket a piacokat, amikor a Federal Reserve elkezdte szűkíteni a mennyiségi lazítás programját. Ez csökkentett hitelt szerte a világon.

Oroszország a 2000-es évek elején Csecsenföldön vezetett háborút. 2008-ban Putyin csatolta Oszétia Grúziában, és a nyugati világ nem igazán beavatkozott. Sikeresen elindított egy számítógépes támadást Észtországban. De Ukrajna nagyobb, és közvetlenül határos az EU-val. (Forrás: "Interjú a House Intelligence Bizottság elnökével, Mike Rogers (R-Mich.)," CNN.)