A globalizáció: Jó vagy rossz a fejlett országokban?

Nézzünk egy ellentmondásos irányzatot a politika szívében

A globalizáció az emberek és szervezetek növekvő interakciója a pénz, eszmék és kultúra nemzetközi cseréje révén. Sok politikus démonizálja a globalizációt olyan erőnek, amely elveszi a hazai munkahelyeket, miközben a közgazdászok gyorsan lerázzák a globalizáció egyetemes előnyeit. Ezek az egymásnak ellentmondó nézetek a fejlett országokban olyan vélemények és politikák örömét hozták létre, amelyek a szélsőséges protekcionizmustól a kereskedelmi akadályoktól a teljes nyitottságig terjednek.

Mi a globalizáció?

A globalizációt gyakran a tengerentúli munkahelyek szállítmányaként és / vagy a más országokból érkező termékek importálásaként jellemzik, de ezek csupán a globalizáció mellékhatásai.

A globalizáció kifejezést általában a nemzetközi nézetek, termékek, ötletek és kultúra cseréjéből eredő nemzetközi integráció folyamataként definiálják. Gazdasági szempontból a globalizáció jellemzően az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a technológia globális kereskedelmének növekedése. A kereskedelem növekedése különösen súlyos volt az olyan fejlett országok között, mint az Egyesült Államok és a feltörekvő piacok , például Kína .

A világkereskedelem növekedése mögött számos tényező van. Az alacsonyabb szállítási költségek csökkentették a kereskedelem költségeit, a technológiák teljesen kiküszöbölték az akadályokat, és a liberális gazdaságpolitikák segítettek csökkenteni a kereskedelem politikai akadályait. Miközben a költségek csökkentése segített felgyorsítani a kereskedelmet, a globális kereskedelem legnagyobb hajtóereje a kereslet-keresletgazdaságosság és a fogyasztás növelésének vágya mind az importőrök, mind az exportőrök részéről.

A globalizáció előnyei

A globalizáció legfontosabb előnye a komparatív előny, vagyis az, hogy egy ország képes arra, hogy más országokban olcsóbb árkategóriájú termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtson. Míg az ötlet egyszerűnek tűnik a felszínen, gyorsan mélyebbre nézve ellenszenves lesz.

Az elmélet azt sugallja, hogy két olyan ország, amelyek képesek két különböző költséggel előállított áru előállítására, a legjobban kihasználhatják a jó exporttevékenységet, ahol a komparatív előny létezik.

Például a fejlesztésnek hasonló előnye lehet a cement előállításában, és az Egyesült Államok komparatív előnye lehet a félvezetők előállításában. Miközben az Egyesült Államok képes hatékonyabban termelni a cementet, mint a fejlődő ország, az USA továbbra is jobb lenne a félvezetőkre összpontosítani, mert komparatív előnye volt. Ez az oka annak, hogy a globalizáció erõs, mint a globális fogyasztás vezetõje az összes képesség között.

Empirikus bizonyítékok azt sugallják, hogy a globalizáció szempontjából eléggé gazdag országokban van pozitív növekedési hatás. A befektetők és a gazdaságok számára a globalizáció lehetőséget nyújt arra is, hogy csökkentse a kibocsátás és a fogyasztás volatilitását, mivel a termékek és szolgáltatások importálása vagy exportálása könnyebbé tehető. Kevesebb "buborék" keletkezik, amikor a kínálat és a kereslet nem egyeztethető össze, ha az áruk és szolgáltatások termelése rugalmasabb.

A globalizáció hátrányai

A globalizációt gyakran kritizálják a hazai vállalatok és munkavállalók munkahelyének elviteléért.

Végtére is, az amerikai cementipar el fog menteni az üzletből, ha egy fejlődő országból származó behozatal csökkenti az árakat, még akkor is, ha a fogyasztás nő. A kis amerikai cementgyárak nehezen tudnak versenyezni és elhagyni az üzletet, a munkások munkanélküliek maradnak, míg a nagyobb amerikai cementipar valószínűleg jelentős elhúzódó csökkenést tapasztal.

A második kritika az ország saját jólétének komparatív vagy abszolút előnyének magas költsége, ha rosszul kezelik. Kína például a szén-dioxid egyik vezető világméretű kibocsátójává vált, mivel komparatív előnyt jelent a széles termékválaszték gyártásában. Más országok komparatív előnyt jelenthetnek bizonyos természeti erőforrások - például a kőolaj - kitermelésében és az e tevékenységekből származó bevételek rendezésében.

A globalizáció végső hátránya a munkavállalók bérének növekedése, ami sértheti egyes vállalatok jövedelmezőségét.

Például ha egy gazdag ország komparatív előnye van a szoftverek fejlesztésében, akkor a világméretű szoftverfejlesztők árát növelhetik, ami megnehezíti a külföldi vállalatok versenyképességét a piacon.

Megfontolások a befektetők számára

A globalizáció óriási hatást gyakorol a nemzetközi befektetőkre, különösen olyan kereskedelmi kérdésekben, amelyek hatással lehetnek az ország globalizációval szembeni kitettségére.

Donald Trump elnök például protekcionista álláspontot alkalmazott a NAFTA-val kötött megállapodások keretében a szabad kereskedelem tekintetében. E kereskedelmi megállapodások megszüntetése hosszú távon negatív hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre, mivel megszünteti a komparatív előnyöket.

A kereskedelempolitikák megváltoztatása szintén hatással lehet az egyes ágazatokra. Például az amerikai napenergia-ipar már régóta szoros kapcsolatban áll a kínai napenergia-iparral. Az Egyesült Államok azzal vádolta Kínát, hogy a "fotovoltaikus napelemeket" tisztességtelen árakkal "dömpingeltesse az Egyesült Államokba, ami arra késztetné az Egyesült Államokat, hogy tegyen lépéseket és bevezethessen behozatali tarifákat, amelyek hatással lehetnek a teljes napenergia-iparra.

A nemzetközi befektetőknek ismerniük kell ezeket a globalizációval kapcsolatos tényezőket és politikai kockázatokat a befektetési döntések meghozatalakor.