A nemzetközi befektetők stratégiái a globalizáció kezelésére
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások változásai hogyan befolyásolhatják a nemzetközi befektetőket.
Legnépszerűbb szabadkereskedelmi megállapodások
Többoldalú egyoldalú, kétoldalú és többoldalú szabadkereskedelmi megállapodások vannak szerte a világon. Észak-Amerikában a legkedveltebb szabadkereskedelmi megállapodások a Kanadával és Mexikóval kötött észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA), az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) és a Közép-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (DR-CAFTA). Közép-Amerikában, de legalább 12 másik országgal is egyedi megállapodásokat kötött.
Európában négy különböző, többoldalú szabadkereskedelmi megállapodás létezik, amelyek az európai és az ázsiai kontinensek többségét lefedik. Az eurózóna a gazdasági méretű legnagyobb szabadkereskedelmi terület, de a szabad kereskedelem más régiókra is kiterjed, például az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) révén.
Ezek a megállapodások segítettek abban, hogy az eurózóna a megalakulása óta jelentős növekedést érjen el.
Ázsiában az Ázsia-Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Megállapodás (APFTA) a hét ország, köztük Kína és India között a legjelentősebb megállapodás. Az Egyesült Államok sürgette az APFTA-t, hogy 2017 előtt csatlakozzon a Csendes-óceáni Partnerséghez (TPP), de a TPP valószínűtlen, hogy a Trump-adminisztráció alatt törvénybe ütközik.
Nevezetesen, a hőerőmű kizárta Kínát a kereskedelemről szóló megállapodással az ázsiai Ázsia többi részével.
A szabadkereskedelmi megállapodások gazdasági hatása
A szabadkereskedelmi megállapodások hatása forró vita. A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy ezek a megállapodások minden érintett fél számára előnyösek, mivel 87,5 százalékuk egyetért abban, hogy az Egyesült Államoknak csökkentenie kellene vagy fel kell számolnia a fennmaradó tarifákat vagy a kereskedelem akadályait, és 90,1 százalékkal nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy az USA-nak korlátoznia kell a munkáltatókat a munka külföldre történő kiszervezésére. Ez azt sugallja, hogy a legtöbb szakértő értékesnek tart ilyen jellegű megállapodásokat.
Az Egyesült Államok kormánya szerint az amerikai áruexport közel fele 700 milliárd dollár értékben részesült a szabadkereskedelmi megállapodásokban részt vevő országokban 2015-ben. A protekcionizmus számos támogatója azzal érvel, hogy ezek a megállapodások bántalmazták a belföldi gyártási tevékenységet, de a valóságban az Egyesült Államok élvezte 12 milliárd dollár kereskedelmi többlet szabadkereskedelmi megállapodással. Ez bizonyíték arra, hogy ezek a megállapodások hozzájárulhatnak az érintettek növekedéséhez.
A szabadkereskedelmi megállapodások kritikusai azt állítják, hogy az ügyletek nem növelik a szegény vagy munkásosztály gazdasági szabadságát, és gyakran rosszabbá teszik őket. Mások úgy érvelnek, hogy a szegényebb országok nem ismerik el annyi előnyüket, mivel nem olyan hatékonyak, mint a fejlettebb gazdaságok, amelyeknek több technológiája van.
Sok populista politikus elfogadta ezt a fajta retorikát, hogy kilépjen a szabadkereskedelmi megállapodásokból és protekcionista programokat követzen.
A nemzetközi befektetőkre gyakorolt hatások
A szabadkereskedelmi megállapodások széles körű hatással vannak az ország gazdaságára. Míg az összesített hatás pozitív lehet a gazdasági növekedés szempontjából, bizonyos iparágak nagyobb hatással lehetnek másoknál, ha ezeket a megállapodásokat létrehozzák vagy eltávolítják. Például Mexikó autóipari részlege szenvedhet, ha az USA visszavonul a NAFTA-ból, és bátorítja a hazai autógyártókat az amerikai gépjárműalkatrész-gyártóktól.
A nemzetközi befektetőknek tisztában kell lenniük a protekcionista rezsimekkel és annak lehetőségével, hogy kivonuljanak a szabadkereskedelmi megállapodásokból. Ha egy megállapodás összeomlik, akkor a befektetők fontolóra vehetik, hogy elmozduljanak az olyan iparágakból, amelyek szenvedhetnek és olyan iparágakban, amelyek számára előnyös lehet.
Az iparágak általában a protekcionizmus legnagyobb kedvezményezettjei, míg a globalizmussal (például a technológia) támaszkodó iparágak általában a legtöbbet szenvedik.
Alsó vonal
A szabadkereskedelmi megállapodások az elmúlt néhány évtizedben a kapitalizmus sarokkövévé váltak. A közgazdászok széleskörű támogatása ellenére ezek a megállapodások ellentmondásosak voltak a nagyközönség körében, és a protekcionizmus támogatói bíráltak. A nemzetközi befektetőknek fel kell ismerniük a szabadkereskedelmi megállapodások politikai támogatását egy adott országon belül, és be kell vezetniük portfólióikat a kockázatok bizonyos iparágakban történő csökkentése érdekében.