Koreát, Németországot, Egyesült Királyságot, Japánt, Mexikót, Új-Zélandot és Belgium követ.
A kis biotechnológiai cégek a szabály, nem pedig a kivétel, a biotechnológiai cégek 72 százaléka az Egyesült Államokban 50 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.
Teljes biotechnológiai kutatási és fejlesztési kiadások
A cégek száma a biotechnológia országonkénti rangsorolásának egyik módja, míg a kutatási és fejlesztési kiadások egy másik. Az Egyesült Államok legfeljebb 8 milliót, majdnem 27 milliárd dollárt, majd 2012-ben több mint 3 milliárd dollárt tesz ki. A másik nagy kiadó Svájc, Korea, Japán, Németország és Dánia összesen több mint egymilliárd dollár.
A változó táj a kutatás és fejlesztés számára
Mindazonáltal a kutatási és fejlesztési költségvetések 2008 óta tapasztalhatóak az Európai Unióban, Japánban és az Egyesült Államokban, és 2008-ban átlagosan mindössze 1,6 százalékos éves növekedési ütemet ért el 2008-ban. Eközben Kína tovább növeli a K + F ráfordításait , megduplázva 2008 és 2012 között.
Ennek eredményeképpen Kína várhatóan 2019-ig az OECD szerint lesz a vezető kutató-fejlesztő. A 2012-es jelentés megállapította, hogy az államháztartás sok országban még mindig szűk volt, ezért a 2008-2010-es gazdasági válság idején nem tudták növelni a K + F költségvetést közfinanszírozással.
A 2010-es OECD tudományos és technológiai jelentésében azonban úgy tűnik, hogy az iparági kép több későbbi években jobban megmutatkozott számos nem OECD országban, köztük Szingapúrban, Brazíliában, Kínában, Indiában és Dél-Afrikában (OECD, 2010).
Bár Japán az OECD szerint számos kritériumot sorol fel a második helyen, az nem más, mint az első 5 az egyéb források és kritériumok szerint. 2010 augusztusában a Scientific Amercian az első öt biotechnológiai országot "Worldview Scorecard" -ként rangsorolta, mint USA, Szingapúr, Kanada, Svédország és Dánia.
Ezeket a rangsorokat a következő kritériumok alapján állították össze: az IP és a védelem, az intenzitás, a K + F kiadások, a kockázati tőke rendelkezésre állása és támogatása, a szakértői munkaerő rendelkezésre állása és a teljes ország rangsorolása a vállalkozói szférában és más alapítványokban. A jól teljesítő országok azok, akik erősen ösztönzik a technológiai fejlődést és számos lehetőséget kínálnak kutatási finanszírozáshoz.
Beyond Borders: A globális biotechnológiai jelentés 2010, Ernst and Young szerint Kína és India a két legnagyobb ország közé sorolta a bruttó hazai termék (GDP) növekedését az elmúlt 2 év globális recessziója alatt.
A statisztikák arra engednek következtetni, hogy Kína hamarosan az USA és Japán után hamarosan a harmadik legnagyobb gyógyszerpiac lesz, és mint népszerű (olcsó) helyszín a kiszervezéshez, az elkövetkező években is jó lesz. A recesszió idején India is profitált a többi országban történő leépítésből és költségcsökkentésből, mivel magasan képzett munkaerővel és alacsonyabb gyártási és kutatási költségekkel jár.
Forrás:
OECD, Frissítve: 2015. július. Http://www.oecd.org/sti/inno/keybiotechnologyindicators.htm
Ernst & Young, 2010. Határokon túl: Globális biotechnológiai jelentés 2010.