A sikeres határidős ügyletek a konvergencia függvénye, a határidős árfolyamok konvergenciája a határidős ügylet vagy a határidő lejárta után.
Míg a határidős árak erősen korrelálnak a mögöttes fizikai nyersanyagárral a határidős szerződés életében, ez a korreláció nem tökéletes a szállításig. Az alap vagy az aktív hónap vagy a közeli határidős ár és az áru fizikai ára közötti különbség. A számítás alapja:
Készpénz (mínusz) Futures = Bázis
Gondoljunk egy olyan mezőgazdasági termelő példájára, aki a termőföldön növekszik a kukorica . A gazdálkodó tudja, hogy a kukoricatermés betakarítása az őszi szezon alatt történik. Annak érdekében, hogy védje az árkockázatot, hogy a gazdálkodó gyakran új határidős termelési szerződéseket értékesít a Chicago Mercantile Exchange (CME) Chicago Board of Trade (CBOT) részlegén. A decemberi (új növényi) kukorica határidős szerződés lesz az eszköz, amelyet fedeznek vagy rögzítenek a termelők terményének árában.
Tekintsünk egy példát arra, hogy a kukorica készpénz ára a fizikai piacon 3,90 dollár. Ha a kukoricára vonatkozó decemberi határidős ár 4,00 dollár per bushel és a mezőgazdasági termelő határidős árut értékesít, akkor az alap 10 cent alatt van (a fizikai ár és a kukorica határidős ára közötti különbség). Az alatti kifejezés arra a tényre utal, hogy a készpénzár a fedezeti ügylet időpontjában a határidős ár alatt van.
Ha az alap az alatt van, azt jelenti, hogy a piac normális vagy kontingens - nincs kínálathiány. Ha az alap véget ért (a készpénzár meghaladja a határidős árat), ez azt jelenti, hogy a piac prémium piac, vagy visszalépést jelent - van ellátási hiány.
Amikor a gazdálkodó fedezeti stratégiát alkalmaz, mint amilyen a leírt, a gazdálkodó kicseréli az árfolyamkockázatot az alapkockázat tekintetében. Az alap kockázat azzal a kockázattal jár, hogy a készpénzár és a határidős ár különbsége eltér egymástól. Ezért a gazdálkodó továbbra is kockáztatja termését, nem pedig közvetlen árkockázatot, hanem alapkockázatot. A gazdálkodó rövid határidős áron értékesítette a rövid fedezeti ügyleteket. A sövény olyan helyzetet teremt, ahol a gazdálkodó már hosszú alapja.
Ha a kukorica készpénzára a határidős árhoz viszonyítva nő, a megerősítés feltétele. Ez annak a következménye lehet, hogy az alap pozitívabbá vagy kevésbé negatívvá válik. Példánkban a 10 centtől a 5 cent alá történő elmozdulás az alap megerősítése lenne. Ez jobb gazdálkodást eredményezne a mezőgazdasági termelő számára. Ha az alap 10 centről kevesebb mint 15 centre költözött, akkor a gazdálkodó számára rosszabb gazdasági eredmény lenne. Ez egy példa a gyengülés állapotára, ahol az alap negatívabbá vagy kevésbé pozitívvá válik.
Amikor végre eljön az ideje, hogy a mezőgazdasági termelő eladja kukorica terményét a fizikai piacon, a gazda bezárja a határidős pozíciót. A mezőgazdasági termelő visszavásárolja a rövid pozíciót, amely az árfekvés volt. Ha a készpénz és a határidős ügyletek (az alap) közötti különbség 10 cent alatt van, amikor a tranzakció befejeződött, akkor a fedezeti ügylet tökéletes volt. Ha az alap 10 cent alatt van, akkor a gazdálkodó elveszíti pénzét a fedezeti alapon. Ha az alap meghaladja a 10 centet, akkor a gazdálkodó pénzt alapoz a fedezeti alapon.
Példánk egy mezőgazdasági termelőt, egy termelőt tekintett, de a határidős ügyleteket árut vásárló fogyasztók árutőzsdei árfolyamkockázatot is jelentenek az alapkockázat szempontjából, csak a másik irányban. A mezőgazdasági termelő határidőket használ az alacsonyabb árak ellen; a fogyasztó a határidőket a magasabb árak ellen védi.
A fogyasztó határidős ügyleteket vásárolna, ami hosszú sövény. A hosszú sövény miatt a fogyasztó rövid alapot jelentene. Ezért a fogyasztónak ellentétes kockázata van a mezőgazdasági termelőnek. Ha az alap gyengül, a fogyasztó pozitív gazdasági eredményt ért el a fedezeti ügylet miatt, és ha erősödik, akkor a fogyasztó negatív gazdasági eredményt hoz.
Az alapkockázat akkor fordul elő, amikor a piaci szereplők határidős piacokat használnak egy későbbi vásárlás vagy eladás fedezésére. Az alapok általában a mezőgazdasági piacokra való utalásnál használatosak. Az alap minden olyan határidős ügyletre vonatkozik, ahol készpénz vagy fizikai elem van jelen a fedezeti ügyfelek számára, akik lehetnek termelők vagy árufogyasztók.