Hogyan hat a globalizáció a nemzetközi befektetőkre
Ebben a cikkben a globalizáció mindennapi következményeit és a nemzetközi befektetőket érintő gazdasági következmények irányába hatolunk.
A globalizáció előnyei a világgazdaságok
A legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy a globalizáció nettó előnyhöz juttatja az egyéni gazdaságokat a világ minden táján, a piacok hatékonyabbá tételével, a verseny növelésével, a katonai konfliktusok korlátozásával és a vagyon egyenletesebb elterjedésével a világ minden táján. A közvélemény azonban azt feltételezi, hogy a globalizációhoz kapcsolódó költségek meghaladják az előnyöket, különösen rövid távon, ami problémákat okozott a protekcionizmus következő szakaszában.
A Milken Institute globalizációja a világgazdasági jelentésből kiemeli a globalizációval járó előnyöket, miközben rámutat néhány olyan kockázatra, amelyeket a kormányoknak és a befektetőknek figyelembe kellene venniük. Ám összességében egyetértés van a közgazdászok között arról, hogy a globalizáció nettó előnyhöz juttatja a nemzeteket a világ minden táján, ezért a kormányok és magánszemélyek számára összességében magukénak kell lenniük.
A globalizáció néhány előnye a következők:
- Külföldi közvetlen befektetés . A külföldi közvetlen befektetések (FDI) sokkal nagyobb mértékben nőnek, mint a világkereskedelem növekedése, elősegítve a technológiaátadást, az ipari szerkezetátalakítást és a globális vállalatok növekedését.
- Technológiai innováció . A globalizáció fokozott versenye elősegíti az új technológiai fejlődést, különösen az FDI növekedésével, amely a folyamatok hatékonyabbá tételét segíti elő.
- A Scale gazdaságai . A globalizáció lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy megvalósítsák a költségeket és az árakat csökkentő méretgazdaságosságot, ami viszont további gazdasági növekedést támogat, bár ez számos kisvállalkozót bántalmazhat a hazai versenyben.
A globalizáció néhány kockázata a következők:
- Egymásrautaltság. A globalizáció a nemzetek közötti kölcsönös függőséghez vezet, ami regionális vagy globális instabilitást okozhat, ha a helyi gazdasági ingadozások végül számos olyan országra hatnak, amelyre támaszkodnak.
- Nemzeti szuverenitás. Néhányan a nemzetállamok, a multinacionális vagy globális cégek és más nemzetközi szervezetek felemelkedését veszélyezteti a szuverenitás. Végső soron ez vezethet néhány vezetőt nacionalista vagy idegengyűlölővé.
- Tőkeeloszlás. A globalizáció előnyei igazságtalanul hátrányosak lehetnek a gazdag nemzetek vagy egyének iránt, ami nagyobb egyenlőtlenségeket eredményez, és ennek eredményeképpen nemzeti és nemzetközi konfliktusokat eredményezhet.
Díjszabások és a protekcionizmus más formái
A 2008-as gazdasági válság sok politikust arra késztette, hogy megkérdőjelezze a globalizáció érdemeit. Azóta a globális tőkeáramlás 2007-ben 11 billióról 2012-re a 2012-es év egyharmadára esett vissza. Noha egyesek ciklikus jellegűek lehetnek, sok ország a tarifák és a protekcionizmus más olyan formáit hajtotta végre, a válságok kevésbé károsak, bár ez a költségek elmaradása az előnyöket láttuk.
Az USA-ban és Európában új banki szabályozást vezetett be, amely korlátozta a tőkeáramlást a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében. Vámkínálatot hoztak létre azért is, hogy megvédje a hazai iparágakat, amelyek létfontosságúnak tekinthetők, például a kínai papírklipek 127% -os amerikai tarifája vagy a japán 778% -os vám importált rizsre. A fejlődő országokban ezek a számok még rosszabbak, a brazil tarifák négyszer akkoraak, mint az amerikaiak és háromszorosa a kínaiaknak.
Donald Trump megválasztása az Egyesült Államokban és az Európai Unió elhagyására irányuló brit szavazás - " Brexit " néven is - szintén hozzájárult az antiglobalizációs mozgalomhoz. Ezeket a tendenciákat Európában az illegális bevándorlási érzelmek vezérelték, bár a 2017-es választások a globalizáció ellen inkább a pro-globalizációnak bizonyultak.
A globalizáció elkerülhetetlen lehet a hosszú távon, de rövid távon sok ütés van az úton. Ezeket a csapásokat gyakran a gazdasági válságok, vagy a globalizáció negatív következményei sújtják, de végül a világ mindig is megtanulta, hogy a protekcionizmus rosszabb helyzetbe kerülhet.
Alsó vonal
A globalizáció a modern élet szinte minden vonatkozását érintette, és továbbra is növekvő erő a globális gazdaságban. Bár a globalizációnak néhány hátránya van, a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy ez egy olyan erő, amely mind a megállíthatatlan, mind a nettó számára hasznos a világgazdaság számára. A múltban mindig volt protekcionizmus és nacionalizmus, de a globalizáció továbbra is a legszélesebb körben elfogadott megoldás a következetes gazdasági növekedés világszerte történő biztosítására.